A multibracket készülékek a leggyakrabban alkalmazott fogszabályozó készülékek napjainkban.
Bár számos típusuk létezik, pár általános jellemző elmondható róluk.
Ezek a készülékek előre gyártott elemekből állnak, azaz a készülék elemei nem egyedileg, személyre szabottan kerül legyártásra (pár ritka kivételtől eltekintve). A gyártók átlag értékek, és a természetes fogazatban előforduló alaki jellemzők alapján határozzák meg a különböző elemek formáját és fizikai jellemzőiket. Úgy fejlesztik őket, hogy a populáció nagy részében sikerrel alkalmazhatóak legyenek. Az egyedi különbségek figyelembevétele a szakorvos feladata, így a szakember a különböző elemeket egyedileg, a páciensre személyre szabottan alkalmazza „térben és időben”.
BRACKETEK
A multibracket készülékek sarokkövei a bracketek. Ezek nem mások, mint apró, négyzet/téglalap alakú fém vagy kerámia „tappancsok”. A legtöbb rendszer esetén minden fogtípusra másik bracket való, mely egyedi, a fogra jellemző talpformával és mozgatási értékekkel rendelkezik. A legfontosabb elemük az úgynevezett „slot”, mely egy speciális formájú és precízen beállított helyzetű bevágás a bracket testében. Ez a bevágás fogadja be az íveket. A slot helyzete kódolja térben a fog mozgatásához szükséges információkat. Ez egy térben elhelyezett pozícionálási információ, egy térbeli „kód”. Az általános tévhittel ellentétben, a modern rendszerekben, elsődlegesen a tappancs tartalmazza a fogra jellemző mozgatási információkat, nem pedig az ívek!
Az ívek többféle módon rögzülhetnek a bracketekben. A hagyományos rendszereknél különböző „kötözési”/ligírozási módokat alkalmazunk. Ezek vagy gumigyűrűk, vagy drót ligatúrák lehetnek. Ezek szorítják be az íveket a slotba, és tartják helyben az ívet. Ezek a sokak számára ismert „színes kis gumik”. A gumik alternatívái a drót ligatúrák, melyek elsődlegesen alkalmazandók a kezelés során az idő nagyrészében.
A bracketek korszerű típusa az úgynevezett „önligírozó” bracketek, melyek esetében a rögzítést speciális zárszerkezet végzi, mely az ív behelyezése előtt nyitható, majd behelyezés után zárható. Ilyenkor nincs szükség egyéb rögzítő elemekre.
FOGSZABÁLYOZÓ ÍVEK
A fogszabályozó készülékek egyik ikonikus eleme az ív, ami egy speciális, „drótszerű eszköz”. Ez fut végig a multibracket készülék tappancsaiban (bracketekben). Különböző formájú és anyagú ívek léteznek. A modern rendszerek legikonikusabb ívei az alakmemóriával rendelkező, rugalmas ívek. Ezek speciális fémötvözetekből készülnek. Igaz rájuk, hogyha egy bizonyos erőtartományon belül torzulnak, akkor rugalmas tulajdonságuknak köszönhetően visszatérnek eredeti formájukba. Ezt a tulajdonságukat használja fel a fogszabályozás is.
MULTIBAND GYŰRŰK
A bracketek másik rögzítési módja a gyűrűk alkalmazása. Ilyenkor a bracketek/tubusok nem közvetlenül a fog felszínére vannak felragasztva, hanem fogtechnikus forrasztja rá ezeket az elemeket egy vékony fém gyűrűre. A fogorvos által vett lenyomatból a technikus gipszmintát készít, a lemintázott fogakra pedig egyedileg készülnek el a gyűrűs elemek. A gyűrűk erősebb rögzítést biztosítanak a bracketek direkt ragasztási módjánál, így alkalmazásuk elsősorban a nagyőrlő fogakon lehet előnyös. Használatuk gyakorisága csökkent az utóbbi időben a ragasztási technikák fejlődése miatt, de sokszor ma is alkalmazzuk őket. Bizonyos (egyedileg gyártott) rögzített készülékek esetén a mai napig ez az egyetlen elérhető rögzítési mód.
LIGATÚRÁK ÉS RUGÓK
A multibracket rendszerekhez rögzíthetők különböző drót és gumi elemek. Egy részüknek az a szerepe, hogy a fogakat egymáshoz rögzítik, így stabilizálják azok pozícióját, valamint stabilitást biztosítanak más fogak elmozdításához. Ezek általában drótból készült ligatúrák.
A fogak mozgatása a fogív mentén különböző aktív elemekkel lehetséges. Ezekkel húzó vagy tolóerőt lehet kifejteni. A különböző fogakat el lehet tolni egymástól, ezzel rést nyitva köztük, vagy egymás felé lehet húzni őket, ezzel zárva a réseket. Ilyen eszközök a gumiból készült láncszerű gyűrűsorok (füzérgumi), illetve a fémből készült különböző rugók.
INTERMAXILLÁRIS GUMIHÚZÁS
A multibracket rendszerű készülékeken gyári kampók, vagy utólag felhelyezett drótkampók (Kobayashi ligatúra) szolgálnak arra, hogy a páciens gumigyűrűket tudjon akasztani a bracketekre. Ezek a gumigyűrűk leginkább apró befőttes gumira hasonlítanak, a valóságban azonban nagy precizitással legyártott, ellenőrzött méretű és erőleadású eszközök. Segítségükkel az alsó és a felső fogak közt fejthető ki erőhatás. A gumihúzás iránya, a bevont fogak száma és pozíciója lényeges tényező, ezért a gumikat mindig a kezelőorvos utasításai szerint kell viselni.
A hordási időt szintén pontosan be kell tartani. Ez gyakran napi 24 óra! Ilyenkor csupán étkezéskor és fogmosáskor szabad kivenni a gumikat. A szervezet átépülési folyamataira bizonyos esetekben csak álandó ingerrel tudunk hatni, így hiába hordja rövidebb ideig a páciens a gumikat, a sok kis időszakasz nem adódik össze, és gyakorlatilag semmilyen eredményt nem érünk el. A hordásiidő pontos betartása tehát elengedhetetlen!
A gumigyűrűket naponta kell cserélni, mert a nyálban lévő enzimek és az őket ért torzító erők károsítják egy idő után a szerkezetüket. Minden nap új gumigyűrűket kell kivenni a csomagból, melyeket a kezelőorvos biztosít a páciens számára. Mikor a csomag tartalma kiürülőben van, jelezni kell az orvosnak, aki gondoskodik a folyamatos utánpótlásról.
A gumigyűrűkkel sokféle célt érhetünk el. Az növekedés időszakában konzervatív állcsont-ortopédiai hatást gyakorolhatunk az állcsontokra. Javíthatjuk az állcsontok pozícióját, gátolhatjuk fejlődésüket, vagy serkenthetjük a növekedésük ütemét. Mozgathatjuk a gumigyűrűk segítségével a fogakat is, ezzel csökkentve a nem kívánt mellékhatásokat és gyorsítva a terápiát.
Mindez azonban csak az utasítások pontos betartása mellett érhető el! A gumik behelyezése és eltávolítása egyszerű feladat, nem szabad kezdeti nehézségek esetén elveszíteni a motivációnkat. Pár könnyen tanulható mozdulat csupán, mely kis odafigyeléssel és gyakorlással bárki számára elsajátítható.
HARAPÁSEMELŐK
A harapásemelők segítséget nyújtanak a páciens számára a fogszabályozó készülék épségének megőrzéséhez. Ezek a készülékek olyan elemekből álnak, melyekre a teljes szájzárás előtt már ráharap a beteg, így a fogak nem záródnak össze teljesen. Ilyenkor nagyobb rés marad a fogak és a fogszabályozó elemei között, ami védi a készüléket a sérülésektől. A harapásemelők lehetnek kivehető készülékek, melyeket fontos előírás szerint viselni, vagy a fogak felszínére rögzített – általában – műanyag elemek. Egy harapásemelő sem helyettesíti azonban a gondos odafigyelést és az óvatos étkezést!